Balatonakarattya története

Balatonakarattyát az 1920-as években az akkori módosabb középosztály alapította, és építette föl, 1928–tól.  Az első  világháború utáni területvesztések miatt megszűntek a nyaralási lehetőségek a horvátországi tengerpartokon, és attól kezdve egyre népszerűbbé vált a Balaton. Így alakultak meg a fürdő- és nyaralóközségek a Balaton körül , így alakult meg Balatonakarattya vagy például Batonalmádinál Budatava.

1909-ben megépült az észak-balatoni vasútvonal, ünnepélyes megnyitása 1909. július 8-án volt. Így lényegesen könnyebbé vált a közlekedés Budapestről a Balatonra. Az ünnepélyes megnyitáson I. Ferenc József, osztrák császár és magyar király is ott volt, és utazott is a vonattal.

A 95 méter hosszú akarattyai alagút 1908-1909-ben épült, hogy megtámassza a szakadó löszfalat.

1917-ben Budapest Főváros 47 kat. hold földet vásárolt a Magyar Katolikus Tanulmányi Alaptól az Öreg-tó és a Csíkkerék mentén. 1922-1925-ig megépült a Székesfővárosi Üdülő (a mai Honvéd Üdülő elődje). Két épületben 300 férőhelyes, 80 szobás szálloda várta a főváros közalkalmazottait.

1928-ban megalakult a Balatonakarattyai Fürdőtelep Egyesület (elnök: dr. Balásy Antal, díszelnök: dr. Karafiáth Jenő) és az Akarattyai Villatelkek Intézősége (Budapest V. Báthori u. 12.) Uhl Antal miniszteri tanácsos irányításával.

1929-ben elkezdődik a Magyar Katolikus Tanulmányi Alap birtokából vásárolt 47 kat. hold felparcellázása. Birtokba adása 1929.április 28-án történt. Ma is megvan az a félkör alakú épület az Ady Endre utca 21-ben (volt Erdély utca), ahol a karókat szétosztották a tulajdonosok között. Ez volt az első épület  Akarattyán, ezzel is reklámozták Akarattyát fürdőtelepként.

Az akkori parcellázásoknál az utcaneveket az elszakított magyarországi területekről nevezték el: Kolozsvár utca: ma Iskola utca, Erdély utca: ma Ady Endre utca, Temesvár utca: ma Batsányi utca, Selmecbánya utca: ma Köztársaság utca, Nagyvárad utca: ma Mátyás király utca, Kassa utca: ma Gyóni Géza út, Bácska utca: ma Toldi Miklós utca, Zenta utca : ma Szabadság utca.

A főútvonalakat akkor is úgy hívták, mint ma: Rákóczi út, Thököly út, Csaba utca, Bakony utca, Kisfaludy sétány, Szent István utca. (A teljesség igénye nélkül, ld.: 1930-as térképet.)

2014-08-24 15.08.56A parcellázások után egységes sodronyhálós vaskapuval ellátott bejárattal épültek a telkek, jellegzetes félköríves, tulipános, leveles nagy és kiskapukat építettek, amik csak itt találhatók, Akarattyán. Sok ma is megvan. (Mindezeket készítette: Stadler Mihály Rt., kerítésgyár, Bp. Vl. ker. Teréz-körút.)

Gyümölcsfákat ültettek az utcákon, volt cseresznyés, meggyes, sárgabarackos utca, melyek kiöregedve, ma is megvannak. Látványos, lendületes fejlődésnek indult a település, megépült a templom, a vasútállomás, a Szépkilátás Vendéglő, posta és sok minden más. A fejlődést a II. világháború törte meg.

1944. december 6-án érte el Akarattyát a háború, a Gáspár-telepen a Balaton utca körül kiépített Margit-vonalnál ádáz harcok dúltak, berobbantották az alagutat, a német haderő itt akarta feltartóztatni a szovjet hadsereget. Végül az oroszok csak 1945. március 22-én tudták elfoglalni a településünket. Minden romokban állt, ép épület nem volt, minden mozdíthatót elvittek a hadseregek. A belövések, gránátok helyét nyomokban ma is lehet látni a kerítéseken, épületeken. 1946-ban újjáépült az alagút, a közúti híd, 1947-ben megnyílt az Állami Iskola a Thököly úton. 1948-ban a Veszprémi Földhivatal 42 családnak utalt ki házhelyet, akkor alakult meg Akarattya Ságvári utcai területrésze.

1952-ben a Balatonkenesei Tanács államosításokkal elkezdte kiutalni a nyaralókat lakásoknak, így sok tulajdonos nem tudott lejönni a nyaralójába. Egyre nagyobb gondot jelentett a vízellátás, mindenhol csak kutak voltak, amik kiszáradtak, míg 1959-ben megalakult az Akarattyai Törpevízmű Társulat, majd 1960-1962-ben adták át a közkifolyós vízhálózatot. 1962-64 között épült a strandok egy része, 1966-ban szélesítették meg a balatoni műutat, a mai 71-es utat 6 méterről 9 méterre.

A rendszerváltásig szolid fejlődés volt, inkább sok magánerős építkezéssel.

1989-ben megalakult újra a Balatonakarattyai Fürdőtelep Egyesület, majd a Gáspár-telepi Fürdőtelep Egyesület és a Partaljai Fürdőtelep Egyesület.

1989-ben megépült az új közúti híd a vasút felett a régi híd mellé. Kiépült a vezetékes telefonhálózat, majd a gázhálózat.

1992. január 23-án együttműködési megállapodást kötött a Balatonakarattyai Fürdőtelep Egyesület és a Balatonkenesei Polgármesteri Hivatal a közös célok elérése érdekében, majd megalakult a Balatonakarattyai Részönkormányzat.

1995-ben megalakult a Csatornázási Társulat – a Balatonkenesei Beruházó Víziközmű Társulattal –, és elkezdték a csatornázást, amit 1997-ben fejeztek be.

1998-ban helyreállították az Állomás utcai műemlék épületet (volt trafóház).

2001-ben millenniumi szoboravató ünnepségen átadták a Jövő Kapuja szobrot a Rákóczi parkban.

Meg kell említenem a Gáspár-telep történetét. Akarattyán csak módosabb középosztálybeli köztisztviselők vásárolhattak telkeket, legalább 400 négyszögöleseket. Akkor született meg az igény, hogy kisebb telkeket is lehessen vásárolni: fölvásárolták a balatonfőkajári parasztok földjeit, és azt parcellázták föl 1933-tól. Az ötletadó Gáspár úr, Budapest főépítésze tiszteletére nevezték el Gáspár-telepnek. A telkek tulajdonosait kalapból húzták ki.

(Ennek az összefoglalónak egy változata már megjelent az Akarattya 85 éves című kiadványban.)

Enzsöl Gábor

Advertisements

Balatonakarattya története” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Tisztelt Enzsöl Gábor!
    Véletlenül akadtam írására Balatonakarattya és a Gáspártelep történetéről. Ez utóbbival kapcsolatban elmondanám: Elnevezésének története régebbi időre nyúlik vissza. Ezen a területen 1870-es évekig szőlőt műveltek, amit a II.-III. Katonai felmérés térképszelvényei is mutatnak “Kajári szőlők” felirattal. A szőlő azonban kipusztult az akkortájt az országban pusztító filoxéra járványban. A területet nem telepítette újra annak tulajdonosa, a Balatonfőkajári Gáspár János földműves gazda, hanem fölparcellázta és telkenként eladta. Az írásában említett Gáspár Tibor dédunokája volt Gáspár Jánosnak, nekem pedig az édesapám. Érdekes még, hogy az 1961-es Katonai térkép vonatkozó szelvényén már Gáspártelep elnevezés szerepel a területen. Akkor édesapám még nem volt budapesti főépítész.
    Üdvözlettel: Gáspár Tibor Megjegyzés: A témához adatot a Balatonfőkajár Anno honlapon lehet találni

    Kedvelik 1 személy

    1. Kedves Gáspár Tibor Úr!
      Köszönjük szépen a pontosítást! Továbbítani fogom Enzsöl Gábornak, hogy frissíteni tudja ismereteit.
      Egy kérésem is lenne: az említett katonai térkép megtalálható valahol online?
      Köszönettel,
      Kerékfy Pál

      Kedvelés

      1. Tisztelt Kerekfy Úr!
        Elég felmennni a Google-ra és beírni, hogy “Katonai felmérés”. Összesen négy katonai felmérés létezik, mindegyik a II. VH. előtti. A későbbi katonai térképek is ezek továbbfejlesztésével készültek. Amelyiken először “Gáspártelep” néven szerepel az adott terület az egy ’65-ös felmérés anyagából ’69-ben készült térkép. Ez nehezebb dió, mert mint tudjuk az ebben az időben készült térképek nem voltak publikusak. Nekem mindegyik szelvény megvan. Egy e-mail címre szívesen átküldöm őket.
        Üdvözlettel: Gáspár Tibor

        Kedvelés

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s