jogszabály kategória bejegyzései

Ügyvédi tájékoztatás a mező és erdőgazdasági földekre alapított haszonélvezeti jogok törléséről

A Földművelésügyi Minisztérium a Magyar Ügyvédi Kamara ügyvédjei részére olyan figyelemfelhívást tett közzé, melyet – tapasztalataim szerint – más, fontos és új szabályokkal együtt feltétlenül szükségesnek tartok közzé tenni.

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény jelentős változásokat hozott a földforgalomról, a  földhasznosításról.

Komoly problémát jelent az, hogy az ingatlan-tulajdonosok összekeverik a belterület, külterület, zártkert és a mező- és erdőgazdasági földek (korábban: termőföldek) fogalmát.

Ez a tulajdonosok, haszonélvezők körében tapasztalt fogalomzavar akkor jelent jelentős problémát, ha az ingatlannal rendelkezni kívánnak, vagy elmulasztják jogszabályi kötelezettségeiket teljesíteni.

Nos, az ingatlan-nyilvántartás szabályai szerint Magyarországon az ingatlanok bel- és külterületbe „soroltak”. (Ez a nyilvántartásba vétel sok egyéb szabály mellett és lényegében elsődlegesen a települések rendezettségét segíti, szabályozza).

Ezzel együtt létezik egy másik ingatlan-nyilvántartásba vételi kategória is, ami az ingatlan „művelésére” vonatkozik, azaz az ingatlanon gazdálkodnak-e vagy sem. Ez a „besorolás” akként jelenik meg az ingatlan tulajdoni lapján, hogy az ingatlan „kivett”-e vagy sem, a művelés alól ki van-e véve, vagy sem.

Ez a lényeg a fenti törvényi változások miatt, azaz teljesen mindegy, hogy az ingatlan bel- vagy külterület, a lényeg, hogy ki van-e véve a művelés alól, azaz „kivett” földterület-e ingatlan-nyilvántartás szerint vagy sem.

És különösen itt, a Balaton-felvidéken nagyon fontos a korábbi zártkerti nyilvántartás, mert számtalan ingatlant érint a Balaton üdülő jellegéből adódóan is.

Kérem, hogy a korábbi zártkerti fogalmat felejtsék el, ennek ma már a föld hasznosítása szempontjából lényegi jelentősége nincs.

Nagyon sok olyan ingatlan létezik, amely korábban zártkert volt, de CSAK AZT VEGYÉK FIGYELEMBE (nézzék meg tulajdoni lapjaikon), hogy „kivett”-e, illetve művelési ágba sorolt-e, azaz van e aranykorona értéke.

Ha „kivett” az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés, semmi gond. Ha azonban van aranykorona értéke az ingatlannak (akár bel-, akár külterületi, akár korábbi zártkerti az ingatlan a tulajdoni lap adatai szerint) akkor kérem, olvassák tovább tájékoztatómat.

Példaként álljon itt két tulajdoni lap másolat részlet, amit meg kell nézniük a saját tulajdoni lapjaikon:

„Kivett” ingatlan, nincs teendő:

 ugyved-1

Korábbi „zártkert”, de művelési ágba sorolt (tovább olvasandó a tájékoztatóm):

ugyved-2

Megjegyzem, segíthet Önöknek a helyrajzi szám rendszere is, mert a 0-ás számmal kezdődő helyrajzi szám biztosan külterületre utal (pl.: 0210 hrsz., az külterület és nagy valószínűséggel művelés alatt áll), míg a 0-ás kezdet nélküli helyrajzi szám lehet belterület is vagy korábbi zártkert is, és művelés alatt is állhat.

Mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld: a föld fekvésétől (belterület, külterület) függetlenül valamennyi olyan földrészlet, amely az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő és fásított terület művelési ágban van nyilvántartva…

 A fentiek alapján KÉREM VEGYÉK FIGYELEMBE az alábbi rendelkezéseket:

A mező és erdőgazdasági földekre szerződéssel alapított, 2014. április 30-án fennálló, határozatlan időre, vagy 2014. április 30-a után lejáró, határozott időtartamra nem közeli hozzátartozók között létesített haszonélvezeti jog, továbbá a használat joga (a továbbiakban együtt: haszonélvezeti jog) 2014. május 1-jével a törvény erejénél fogva megszűnt [a 2013. évi CCXII. törvény 108. § (1) bekezdése alapján]. A megszűnt haszonélvezeti jogok az alábbi eljárás szerint kerülnek törlése az ingatlan-nyilvántartásból:

  1. A földhivataloknak 2014. október 31. napjáig kell felhívniuk a mező- és erdőgazdasági földekre bejegyzett haszonélvezeti jogok természetes személy jogosultjait a közeli hozzátartozói jogviszony fennállásáról történő nyilatkozattételre.
  2. A nyilatkozatot a jogosultnak a földművelésügyi miniszter által rendszeresített formanyomtatványon, a felhívás kézbesítésétől számított 15 napon belül kell megtenni. A nyilatkozatok valóságtartalmát a földhivatalok az anyakönyvvezető megkeresésével ellenőrzik.
  3. A határidő esetleges elmulasztása miatt legkésőbb 2014. december 31. napjáig lesz lehetőség igazolással élni, illetve a mulasztást pótolni, ezt követően a földhivatal a rendelkezésére álló adatok alapján hivatalból dönt a törlésről.
  4. Ha a jogosult kifejezetten úgy nyilatkozik, hogy a közeli hozzátartozói viszony nem áll fenn, vagy ha a fenti jogvesztő határidőben a jogosult nem tesz nyilatkozatot, a földhivatal legkésőbb 2015. július 31. napjáig törli a tulajdoni lapra bejegyzett haszonélvezeti jogot.

Nagyon sok ingatlan állhat korábbi zártkerti besorolás alatt és művelési ágba tartozhat, jellemzően itt szőlő, gyümölcsös, kert stb. ágban. Tapasztalataim szerint azonban a tulajdonosok és a haszonélvezők a korábbi évek joggyakorlata szerint „élvezik” tulajdonlásuk és birtoklásuk hasznait, gondtalanul.

Ezzel szemben kérem, legyenek figyelemmel arra, hogy ingatlantulajdonuk, haszonélvezettel birtokolt vagyonuk jelentős jogszabályi rendelkezések terhe alá került, nyilvánvalóan a Magyar Föld védelme érdekében.

Fontos szabály még: a föld hasznosítását be kell jelentenie a tulajdonosnak is, akárki a hasznosító.

Emellett: földműves az a Magyarországon nyilvántartásba vett belföldi természetes személy …, aki a törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel rendelkezik vagy ennek hiányában igazoltan legalább 3 éve mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet saját nevében és saját kockázatára folyamatosan Magyarországon folytat, és ebből igazoltan árbevétele származott, vagy az árbevétel azért maradt el, mert a megvalósult mező- vagy erdőgazdasági célú beruházás még nem hasznosulhatott…

Sok más egyéb szabály mellett ennek azért van jelentősége, mert földművesnek nem minősülő belföldi természetes személy csak akkor szerezheti meg a föld tulajdonjogát, ha a birtokában álló föld területnagysága a megszerezni kívánt föld területnagyságával együtt nem haladja meg az 1 hektárt – azaz megszűnt a lehetősége annak, hogy „hozzávásárlással”, korlátok nélkül bővítsük földünket.

(A fenti ismertetések csak részleges tájékoztatást tartalmaznak, a jogszabályi rendelkezések részletesebbek és összetettebbek, ezért a fentiekben körülírtak csak figyelemfelhívásra alkalmas közlések, nem minősülnek teljes körű jogi tájékoztatásnak, ezért alkalmatlanok arra is, hogy bármilyen olvasói igényt megalapozzanak. Kérem, hogy a konkrét ügyekben tájékoztatásért megbízási jogviszony keretében ügyvéd, illetve közjegyző közreműködését vegyék igénybe.)

 Tisztelettel:

Dr. Koczkás Sándor ügyvéd

Reklámok