Enzsöl Gábor címkéhez tartozó bejegyzések

Balatonakarattya története

Balatonakarattyát az 1920-as években az akkori módosabb középosztály alapította, és építette föl, 1928–tól.  Az első  világháború utáni területvesztések miatt megszűntek a nyaralási lehetőségek a horvátországi tengerpartokon, és attól kezdve egyre népszerűbbé vált a Balaton. Így alakultak meg a fürdő- és nyaralóközségek a Balaton körül , így alakult meg Balatonakarattya vagy például Batonalmádinál Budatava.

1909-ben megépült az észak-balatoni vasútvonal, ünnepélyes megnyitása 1909. július 8-án volt. Így lényegesen könnyebbé vált a közlekedés Budapestről a Balatonra. Az ünnepélyes megnyitáson I. Ferenc József, osztrák császár és magyar király is ott volt, és utazott is a vonattal.

A 95 méter hosszú akarattyai alagút 1908-1909-ben épült, hogy megtámassza a szakadó löszfalat.

1917-ben Budapest Főváros 47 kat. hold földet vásárolt a Magyar Katolikus Tanulmányi Alaptól az Öreg-tó és a Csíkkerék mentén. 1922-1925-ig megépült a Székesfővárosi Üdülő (a mai Honvéd Üdülő elődje). Két épületben 300 férőhelyes, 80 szobás szálloda várta a főváros közalkalmazottait.

1928-ban megalakult a Balatonakarattyai Fürdőtelep Egyesület (elnök: dr. Balásy Antal, díszelnök: dr. Karafiáth Jenő) és az Akarattyai Villatelkek Intézősége (Budapest V. Báthori u. 12.) Uhl Antal miniszteri tanácsos irányításával.

1929-ben elkezdődik a Magyar Katolikus Tanulmányi Alap birtokából vásárolt 47 kat. hold felparcellázása. Birtokba adása 1929.április 28-án történt. Ma is megvan az a félkör alakú épület az Ady Endre utca 21-ben (volt Erdély utca), ahol a karókat szétosztották a tulajdonosok között. Ez volt az első épület  Akarattyán, ezzel is reklámozták Akarattyát fürdőtelepként.

Az akkori parcellázásoknál az utcaneveket az elszakított magyarországi területekről nevezték el: Kolozsvár utca: ma Iskola utca, Erdély utca: ma Ady Endre utca, Temesvár utca: ma Batsányi utca, Selmecbánya utca: ma Köztársaság utca, Nagyvárad utca: ma Mátyás király utca, Kassa utca: ma Gyóni Géza út, Bácska utca: ma Toldi Miklós utca, Zenta utca : ma Szabadság utca.

A főútvonalakat akkor is úgy hívták, mint ma: Rákóczi út, Thököly út, Csaba utca, Bakony utca, Kisfaludy sétány, Szent István utca. (A teljesség igénye nélkül, ld.: 1930-as térképet.)

2014-08-24 15.08.56A parcellázások után egységes sodronyhálós vaskapuval ellátott bejárattal épültek a telkek, jellegzetes félköríves, tulipános, leveles nagy és kiskapukat építettek, amik csak itt találhatók, Akarattyán. Sok ma is megvan. (Mindezeket készítette: Stadler Mihály Rt., kerítésgyár, Bp. Vl. ker. Teréz-körút.)

Gyümölcsfákat ültettek az utcákon, volt cseresznyés, meggyes, sárgabarackos utca, melyek kiöregedve, ma is megvannak. Látványos, lendületes fejlődésnek indult a település, megépült a templom, a vasútállomás, a Szépkilátás Vendéglő, posta és sok minden más. A fejlődést a II. világháború törte meg.

1944. december 6-án érte el Akarattyát a háború, a Gáspár-telepen a Balaton utca körül kiépített Margit-vonalnál ádáz harcok dúltak, berobbantották az alagutat, a német haderő itt akarta feltartóztatni a szovjet hadsereget. Végül az oroszok csak 1945. március 22-én tudták elfoglalni a településünket. Minden romokban állt, ép épület nem volt, minden mozdíthatót elvittek a hadseregek. A belövések, gránátok helyét nyomokban ma is lehet látni a kerítéseken, épületeken. 1946-ban újjáépült az alagút, a közúti híd, 1947-ben megnyílt az Állami Iskola a Thököly úton. 1948-ban a Veszprémi Földhivatal 42 családnak utalt ki házhelyet, akkor alakult meg Akarattya Ságvári utcai területrésze.

1952-ben a Balatonkenesei Tanács államosításokkal elkezdte kiutalni a nyaralókat lakásoknak, így sok tulajdonos nem tudott lejönni a nyaralójába. Egyre nagyobb gondot jelentett a vízellátás, mindenhol csak kutak voltak, amik kiszáradtak, míg 1959-ben megalakult az Akarattyai Törpevízmű Társulat, majd 1960-1962-ben adták át a közkifolyós vízhálózatot. 1962-64 között épült a strandok egy része, 1966-ban szélesítették meg a balatoni műutat, a mai 71-es utat 6 méterről 9 méterre.

A rendszerváltásig szolid fejlődés volt, inkább sok magánerős építkezéssel.

1989-ben megalakult újra a Balatonakarattyai Fürdőtelep Egyesület, majd a Gáspár-telepi Fürdőtelep Egyesület és a Partaljai Fürdőtelep Egyesület.

1989-ben megépült az új közúti híd a vasút felett a régi híd mellé. Kiépült a vezetékes telefonhálózat, majd a gázhálózat.

1992. január 23-án együttműködési megállapodást kötött a Balatonakarattyai Fürdőtelep Egyesület és a Balatonkenesei Polgármesteri Hivatal a közös célok elérése érdekében, majd megalakult a Balatonakarattyai Részönkormányzat.

1995-ben megalakult a Csatornázási Társulat – a Balatonkenesei Beruházó Víziközmű Társulattal –, és elkezdték a csatornázást, amit 1997-ben fejeztek be.

1998-ban helyreállították az Állomás utcai műemlék épületet (volt trafóház).

2001-ben millenniumi szoboravató ünnepségen átadták a Jövő Kapuja szobrot a Rákóczi parkban.

Meg kell említenem a Gáspár-telep történetét. Akarattyán csak módosabb középosztálybeli köztisztviselők vásárolhattak telkeket, legalább 400 négyszögöleseket. Akkor született meg az igény, hogy kisebb telkeket is lehessen vásárolni: fölvásárolták a balatonfőkajári parasztok földjeit, és azt parcellázták föl 1933-tól. Az ötletadó Gáspár úr, Budapest főépítésze tiszteletére nevezték el Gáspár-telepnek. A telkek tulajdonosait kalapból húzták ki.

(Ennek az összefoglalónak egy változata már megjelent az Akarattya 85 éves című kiadványban.)

Enzsöl Gábor