történelem kategória bejegyzései

Szent István ünnepe Akarattyán

Urvari

21 évvel ezelőtt történt az elhatározás, hogy Balatonakarattyán is méltó módon emlékezzünk meg államalapító királyunkról. A civil kezdeményezést tettek követték. Egy olyan területet jelöltünk meg erre, amely korábban szemétégetési terület volt: a Thököly és a Késmárk utca találkozásánál végül kialakításra került az emlékpark. A honfoglalás 1100 éves évfordulóján került felavatásra, majd 2000-ben a Millenniumi Emlékpark nevet kapta. Az emlékpark két évtizeden keresztül Szent István ünnepének helyszíne volt. A civil összefogás hagyományt teremtett az államalapítás ünnepével. Ilyen esemény korábban Akarattyán nem volt.

Az elmúlt 21 évben számos jeles vendég méltatta Szent István királyunk érdemeit. A Szentkorona Társaság képviseletében Hargitai András nyitotta az emlékezők névsorát. A Rákóczi Szövetség elnöke, Halzl József avatta fel az emlékkövet. Országgyűlési képviselőnk, Pálfi István mondott ünnepi köszöntőt. A legendás, nemzet sportolója, Balczó András is megtisztelte az ünnepséget.

A múlt év kiemelkedő eseménye volt, amikor augusztus 20-án a Magyar Állami Operaház főigazgatója, Ókovács Szilveszter díszvendégként ünnepi beszédet mondott. Akarattyán járt a Kossuth-díjas balett művészünk, Harangozó Gyula, és elvitte településünk jó hírét.

21 év után úgy döntöttünk, hogy ezt a nemes hagyományt átadjuk az új Önkormányzatnak további ápolásra. Az ünnep marad, csak a helyszín változik. Központi helyen, a Körszínpadon szeretnénk az ünnepséget –a lakosság teljes bevonásával – megrendezni!

A 21. Szent István napi köszöntőt ezúttal  Stipitz Árpád, ferences atya mondta, aki az alapításnál a Millenniumi Emlékparkot is felszentelte.

Köszönettel tartozunk a vendégművészeknek is, akik számos alkalommal emelték a rendezvény színvonalát: Bándi Irisz Réka, valamint Takács Bence, előadóművészek.

Az augusztus 20-ai ünnepségeken túlmenően említésre méltó az a civil összefogás, mely Akarattya köztereinek szépítése érdekében történt: köztéri emlékkövek; Rákóczi- és Wass Albert-portré; 56-os emlék, Krisztus-kereszt… mind közadakozásból történt.

Ezt kívánjuk az újonnan megalakuló Önkormányzat figyelmébe: a megmaradás és felemelkedés záloga a keresztényi összefogásban rejlik.

„Csak addig él egy nemzet, amíg van hagyománya” (Széchenyi)

dr Urvári Sándor

ORBÁN JÓZSEF, az egykori „falugondnok”

Most ismertem meg ezt az embert, aki nem fogadta, nem fogadja el, hogy békétlenné akar válni a világ. Aki mindig küzdött, és hitt. Aki szereti Balatonakarattyát és Balatonkenesét. Szereti együtt is és külön is.

Miért, hogyan kötődik településünkhöz?

OrbanJozsefEzer szállal. Ma is büszke vagyok a díszoklevelemre, amit 2008-ban kaptam a „Balatonakarattyáért végzett tevékenységemért” az akkori polgármestertől, Sörédi Györgynétől, és a balatonakarattyai részönkormányzat vezetőjétől, Vatics Erzsébettől.

Szerintem Kenesének is érdeke, hogy együttműködjön Akarattyával, hogy béke legyen. Ki kell(ene) használni a földrajzi környezetből adódó lehetőségeket.

Mikor került ide?

OrbanJozsef-Akarattyaert1964-ben. Akkor még Balatonfőkajáron laktunk, de itt dolgoztam a Sirály Szövetkezetben. Györgydeák Jenő volt a főnököm, és az igazi tanárom. Megadatott nekem, hogy sokszor elvitt magával, láttam, mi is az a munka, amit ő végez. Megtanította, mi a munka, mi a következetesség. Példát mutatott tisztességből.

Akkor ő a példaképe?

Többen is vannak. Mivel özvegy édesanyám hármunkat egyedül nevelt, tudom, mi az a küszködés. Dr. Orbán Sándor akadémikus nagybátyám magához vett, tőle is sokat tanultam . És szeretetet kaptam, amire akkor nagy szükségem volt.

Feltétlenül megemlíteném Kuti Csaba volt polgármesterünket, mert, ahogy ő irányította e települést, az példaértékű. Keveset volt az irodában, mindig ment, úton volt, ”fényesítette a kilincset”. Az önkormányzatiság kezdetén sokat segítette úgy Akarattya, mint Kenese fejlődését.

Balatonakarattyán is elismerték a tevékenységemet. A teljesség igénye nélkül olyan emberek, mint Dr. Koltai József, Pauló Béla, Pokornik István, Jaskó Feri bácsi; de említhetném a Fürdőegyesületet, akik sokat tettek ezért a településért.

Az a véleményem, hogy bár öregszünk, de sok tapasztalatot gyűjtöttünk. Szívesen átadjuk, mert hasznára lehetnénk a közösségnek. Már nem akarunk az élre állni – azt tegyék a felkészült fiatalok –, a nehezen megszerzett békét viszont szeretném én személy szerint fenntartani a közvetlen környezetemben is.

Jól tudom, hogy Ön alapította a Falugondnokságot?

Igen. 1987-ben elkerültem innen, majd 1996-ban újult erővel visszatértem e szeretett térségbe; az akkor regnáló képviselő-testület megbízásából szerveztem meg és nyugdíjazásomig vezettem a Falugondnokságot. Egyidejűleg irányítottam a Víziközmű Társulat elnökeként az akarattyai és kenesei csatorna-beruházásokat, amelyek akkor nagy erővel zajlottak a térségben.  Egy bánatom van, hogy a Szociális Szövetkezet, amibe nagy hittel belekezdtünk, kudarccal végződött. A munkanélkülieknek szerettünk volna segíteni. 96-an jelentkeztek,8-at tudtunk felvenni. A kollégáim és én valamit nem jól csináltunk; ezt elrontottuk.

Az életünk része ez is. Nem csak sikereink vannak, a sikertelenségek is megtalálnak. Tisztességes dolog, ha valaki elismeri.

 Meséljen a családjáról!

Két gyermekem van: Zoltán és Mónika. Öt lányunokám: Zoltántól Anna és Vera, Mónika révén: Eszter, Nóra és Sára. Mindegyikükre büszke vagyok, remélem, megtalálják a boldogságukat.

Mi az, amit fontosnak tartana elmondani mindazon kívül, amit kérdeztem?

Tudta, hogy a virtus szónak nincs megfelelője más nyelvben? Ez tényleg csak a miénk. A „magyar virtus”.

Donászy Judit

Horváth Tivadarné, Katinka néni, aki itt tanított réges-régen

Kedves Katinka néni! A Hársfesztiválon találkoztunk, azóta tervezzük e beszélgetést. Meséljen egy kicsit az akarattyai iskola múltjáról!

Már nem emlékszem az évszámra, 1947-ben vagy 1948-ban alapította az iskolát BÁLVÁNYOSI LÁSZLÓNÉ, Gitta. Akkor még kevés diák volt, ezért délelőtt 4 osztály tanult (az alsó tagozatosok), délután a felsősök. Később csatlakozott az iskolához Nemes József, mint alsó tagozatos tanító, Gitta maradt a felsősöknél.

Hol volt az épület, ahol taníthattak?

A mostani Postával szemben volt az első épület, majd az Iskola utcában lett külön „intézményünk”. Ott két terem volt. Ahogy egyre több gyerek lett, szükségünk volt még egy teremre. Abban az épületben volt, ahol most a Riasztóközpont van. Kezdetben volt alsó és felső tagozat. Később 1-3/2-4, és 5-6/7-8… Ilyen összevont osztályokban tanítottunk. Csodálatos idők voltak, annak ellenére, hogy majdnem minden tantárgyat tanítottunk, biciklivel közlekedtünk a helyiségek között. De hitem és hiszem, hogy mindez nem ment a minőség rovására. Igazolni láttam egy pár évvel ezelőtti osztálytalálkozón.

Balatonakarattyához hogyan, miért kötődött ennyire?

Most is kötődöm. Ez a lakhelyem, itt nyugszom meg, itt vagyok itthon. 1954-ben kerültem ide, hosszas kitérő után. Szüleim a háború után ide kerültek. Én kértem, hogy itt taníthassak; de akkor az nem volt ilyen egyszerű. Papkeszin kezdtem, Balatonfűzfőn folytattam, és végre hazatérhettem… Sajnos addigra szüleim visszakerültek Budapestre. Papkeszin ismertem meg a férjemet, 1954-ben összeházasodtunk, és megkezdődött a mi közös életünk.

Férje is itt tanított?

Nem, mivel Gittával azonos szakon végeztek. Ő Csajágon kapott állást. Közben idekerült Tordasi Istvánné másik alsósként, majd hárman voltunk felső tagozaton. Nagyon hittünk a balatonakarattyai iskolában. Egy idő után osztott lett az alsó tagozat, azaz: volt annyi gyerek, hogy mind a négy osztály külön működhetett.

Mi történt Gittával, aki az egészet elkezdte, megalapította?

A gyereke középiskolás lett, így az iskoláztatás miatt elköltözött Balatonfüredre. Helyére jött Must István, igazgató úr. Férjem is idekerült, együtt lehettünk. Váltogatták egymást a tanárok, több tárgyat tanítottak, tanítottunk.

Mikor szűnt meg az iskola?

1970-ben a gyereklétszám csökkenése miatt.

Önök hova kerültek?

Várpalotán tanítottunk, szolgálati lakásban éltünk.

Gyerekek?

Péter 1957. május 16-án született. Szegeden végzett, de azóta annyi diplomája van, hogy felsorolni sem tudom. Három fia született, a középsőnek köszönhetően van két dédunokánk. Lányunkat, Évát ”a Mikulás hozta” 1960.december 6-án. Ő gyógyszerész szakasszisztens. Balinkán laknak, Móron dolgozik. Három gyermeke van. Az egy szem egy lányunokánk megajándékozott még három dédunokával.

Önök állandó lakosok?

Igen, de télen beköltözünk a kis veszprémi lakásunkba, ám alig várjuk, hogy „hazajöhessünk”. Mi itt vagyunk otthon.

Van elképzelésük a helyi jövőről?

Tudjuk, hogy egyik napról a másikra nem lehet csodát tenni. Türelemmel és alázattal kell várnunk… Ám egyszer egy véletlen folytán végigültem egy BART ülést, és felháborodtam azon, hogy szegény képviselőinknek hadakozniuk kell a dokumentációkért, az írott anyagokért,és … egyáltalán: az volt az érzésem, mintha Kenese bojkottálná ezt az egészet. Ez nagyon nem tetszett, és szomorúvá tett. Így nem lehet továbblépni.

Katinka néni! Kívánok jó egészséget Önnek és családjának; és azt, hogy ünnepeljük meg együtt, amikor Balatonakarattya láthatóan elindul a fejlődés útján!          

Ősi és érett kultúrákban az öregeket nem azért tisztelték, mert “fáradságos életükkel kiérdemelték”, nem is abból a józan előrelátásból, hogy “egyszer én is öreg leszek, s milyen jó lesz, ha nem hajítanak majd a szemétre!”, hanem azért, mert a lélek még érzékenyebb volt, a szellem nyitottabb, s az öregember, óriási élettapasztalatával, olyan értékeket jelenített meg, amely a fiatalabbak számára vonzó és kívánatos volt! (…) Az öregember akkoriban nem teher volt, hanem felbecsülhetetlen érték: nem azt nézték, milyen mulandó teste, hanem hogy ki lakik benne!                                       (Müller Péter)

 Donászy Judit

 

Balatonakarattya története

Balatonakarattyát az 1920-as években az akkori módosabb középosztály alapította, és építette föl, 1928–tól.  Az első  világháború utáni területvesztések miatt megszűntek a nyaralási lehetőségek a horvátországi tengerpartokon, és attól kezdve egyre népszerűbbé vált a Balaton. Így alakultak meg a fürdő- és nyaralóközségek a Balaton körül , így alakult meg Balatonakarattya vagy például Batonalmádinál Budatava.

1909-ben megépült az észak-balatoni vasútvonal, ünnepélyes megnyitása 1909. július 8-án volt. Így lényegesen könnyebbé vált a közlekedés Budapestről a Balatonra. Az ünnepélyes megnyitáson I. Ferenc József, osztrák császár és magyar király is ott volt, és utazott is a vonattal.

A 95 méter hosszú akarattyai alagút 1908-1909-ben épült, hogy megtámassza a szakadó löszfalat.

1917-ben Budapest Főváros 47 kat. hold földet vásárolt a Magyar Katolikus Tanulmányi Alaptól az Öreg-tó és a Csíkkerék mentén. 1922-1925-ig megépült a Székesfővárosi Üdülő (a mai Honvéd Üdülő elődje). Két épületben 300 férőhelyes, 80 szobás szálloda várta a főváros közalkalmazottait.

1928-ban megalakult a Balatonakarattyai Fürdőtelep Egyesület (elnök: dr. Balásy Antal, díszelnök: dr. Karafiáth Jenő) és az Akarattyai Villatelkek Intézősége (Budapest V. Báthori u. 12.) Uhl Antal miniszteri tanácsos irányításával.

1929-ben elkezdődik a Magyar Katolikus Tanulmányi Alap birtokából vásárolt 47 kat. hold felparcellázása. Birtokba adása 1929.április 28-án történt. Ma is megvan az a félkör alakú épület az Ady Endre utca 21-ben (volt Erdély utca), ahol a karókat szétosztották a tulajdonosok között. Ez volt az első épület  Akarattyán, ezzel is reklámozták Akarattyát fürdőtelepként.

Az akkori parcellázásoknál az utcaneveket az elszakított magyarországi területekről nevezték el: Kolozsvár utca: ma Iskola utca, Erdély utca: ma Ady Endre utca, Temesvár utca: ma Batsányi utca, Selmecbánya utca: ma Köztársaság utca, Nagyvárad utca: ma Mátyás király utca, Kassa utca: ma Gyóni Géza út, Bácska utca: ma Toldi Miklós utca, Zenta utca : ma Szabadság utca.

A főútvonalakat akkor is úgy hívták, mint ma: Rákóczi út, Thököly út, Csaba utca, Bakony utca, Kisfaludy sétány, Szent István utca. (A teljesség igénye nélkül, ld.: 1930-as térképet.)

2014-08-24 15.08.56A parcellázások után egységes sodronyhálós vaskapuval ellátott bejárattal épültek a telkek, jellegzetes félköríves, tulipános, leveles nagy és kiskapukat építettek, amik csak itt találhatók, Akarattyán. Sok ma is megvan. (Mindezeket készítette: Stadler Mihály Rt., kerítésgyár, Bp. Vl. ker. Teréz-körút.)

Gyümölcsfákat ültettek az utcákon, volt cseresznyés, meggyes, sárgabarackos utca, melyek kiöregedve, ma is megvannak. Látványos, lendületes fejlődésnek indult a település, megépült a templom, a vasútállomás, a Szépkilátás Vendéglő, posta és sok minden más. A fejlődést a II. világháború törte meg.

1944. december 6-án érte el Akarattyát a háború, a Gáspár-telepen a Balaton utca körül kiépített Margit-vonalnál ádáz harcok dúltak, berobbantották az alagutat, a német haderő itt akarta feltartóztatni a szovjet hadsereget. Végül az oroszok csak 1945. március 22-én tudták elfoglalni a településünket. Minden romokban állt, ép épület nem volt, minden mozdíthatót elvittek a hadseregek. A belövések, gránátok helyét nyomokban ma is lehet látni a kerítéseken, épületeken. 1946-ban újjáépült az alagút, a közúti híd, 1947-ben megnyílt az Állami Iskola a Thököly úton. 1948-ban a Veszprémi Földhivatal 42 családnak utalt ki házhelyet, akkor alakult meg Akarattya Ságvári utcai területrésze.

1952-ben a Balatonkenesei Tanács államosításokkal elkezdte kiutalni a nyaralókat lakásoknak, így sok tulajdonos nem tudott lejönni a nyaralójába. Egyre nagyobb gondot jelentett a vízellátás, mindenhol csak kutak voltak, amik kiszáradtak, míg 1959-ben megalakult az Akarattyai Törpevízmű Társulat, majd 1960-1962-ben adták át a közkifolyós vízhálózatot. 1962-64 között épült a strandok egy része, 1966-ban szélesítették meg a balatoni műutat, a mai 71-es utat 6 méterről 9 méterre.

A rendszerváltásig szolid fejlődés volt, inkább sok magánerős építkezéssel.

1989-ben megalakult újra a Balatonakarattyai Fürdőtelep Egyesület, majd a Gáspár-telepi Fürdőtelep Egyesület és a Partaljai Fürdőtelep Egyesület.

1989-ben megépült az új közúti híd a vasút felett a régi híd mellé. Kiépült a vezetékes telefonhálózat, majd a gázhálózat.

1992. január 23-án együttműködési megállapodást kötött a Balatonakarattyai Fürdőtelep Egyesület és a Balatonkenesei Polgármesteri Hivatal a közös célok elérése érdekében, majd megalakult a Balatonakarattyai Részönkormányzat.

1995-ben megalakult a Csatornázási Társulat – a Balatonkenesei Beruházó Víziközmű Társulattal –, és elkezdték a csatornázást, amit 1997-ben fejeztek be.

1998-ban helyreállították az Állomás utcai műemlék épületet (volt trafóház).

2001-ben millenniumi szoboravató ünnepségen átadták a Jövő Kapuja szobrot a Rákóczi parkban.

Meg kell említenem a Gáspár-telep történetét. Akarattyán csak módosabb középosztálybeli köztisztviselők vásárolhattak telkeket, legalább 400 négyszögöleseket. Akkor született meg az igény, hogy kisebb telkeket is lehessen vásárolni: fölvásárolták a balatonfőkajári parasztok földjeit, és azt parcellázták föl 1933-tól. Az ötletadó Gáspár úr, Budapest főépítésze tiszteletére nevezték el Gáspár-telepnek. A telkek tulajdonosait kalapból húzták ki.

(Ennek az összefoglalónak egy változata már megjelent az Akarattya 85 éves című kiadványban.)

Enzsöl Gábor