fiatalok kategória bejegyzései

A videópályázat nyertesei

Nem volt könnyű!

Az előző számunkban megjelent kiírásunkra, nagy örömünkre, több pályamunka is érkezett. Az volt a célunk, kuratóriumi tagoknak és akarattyaiaknak, hogy a települést a fiatalok a saját szemszögükből mutassák be. Három videót kaptunk, és nagyon köszönjük őket mindannyiunk nevében.

Mindhárom klip nagyon jóra sikerült, órákon át vitatkoztunk a sorrenden, újra és újra megnézve, elemezve őket. Végül kuratóriumi szavazással egy első és két második helyezett mellett döntöttünk.

A beküldött pályamunkákat az Akarattyai Napokon a tűzijáték előtt levetítettük a Rákóczi parkban.

A videókat YouTube-ra is feltesszük, hogy minden akarattyai számára elérhetőek legyenek.

Első helyezett és a felajánlott 50.000 forint nyertese: Keresztes Dóra. Munkája itt.

Megosztott második helyezettek, és egyaránt 25.000 forint nyertesei: Tóth Gergő (videója itt) és Vatics Vanda (videója itt).

A fiatal rendezőknek, producereknek még egyszer szívből gratulálunk és köszönjük!

.

.

.

 

Reklámok

„ Séta a múltba…” avagy egy akarattyai fiatal gondolatai a településről…

Minden embernek, helynek, tárgynak, növénynek és épületnek története van. A történetek elevensége az emlékeken múlik; azon, hogy megőrizzük-e, ill. felelevenítjük-e őket.

seta-a-multba

Ha Akarattyán sétálunk, szinte egy múltbéli kitérőt teszünk, hiszen minden fa, s azok levelei üzenetek a múltból, tanúságtételek arról, hogy vannak gyökereink, amikre büszkének kell lennünk! Már nagyszüleink is ezeket a fákat látták séta közben; bár meglehet, csupán a csemetefa apró árnyéka nyújtott hűvöset annak idején számukra. Egy valami biztos nem változott: a kilátók adta gyönyörű panoráma, a Balaton mély csillogó kéksége, melybe még föntről is szinte belemerül az ember. Nyári éjszakákon a túlsó part fényárban fürdik, s szinte látni a csillagok tükröződését a fodrozódó vízfelszínen. Mondják, hogy a Balaton ezerarcú, pont, mint Balatonakarattya. Minden évszakban más-más hangulatot ad. Változik a levelek színe, változik a levegő melegsége, de a hely atmoszférája nem! Mindig valami nyugalmat és teljességet adnak a fákkal körülívelt utak kacskaringózó végtelenje. A vasútállomásról szűrődő vonatrobaj szinte észrevehetetlen már a helyieknek, sőt furcsa is lenne, ha nem pöfékelne be már korán reggel az első mozdony. A nyaralók Budapestről érkezve itt találkozhatnak először a Balatonnal, és felszabadult mosollyal szállnak le a vonatról, hiszen Akarattyán minden megtalálható, ami kell egy jó nyaraláshoz: vízpart, nyár, jókedv, sok nevetés, pihenés és programok. Legenda kering a híres Rákóczi-szilfa körül. Úgy tartják, a fejedelem egy szilfa tövében pihent meg anno, ami a később róla elnevezett parkban ma is látható.  A park Akarattya egyik gyöngyszeme, hiszen itt minden korosztály jól érezheti magát. A gyerekeknek játszótér van itt, a fiatalabbakat és a szülőket akadálypálya állítja kihívás elé, míg a nagyszülőket az árnyékban megbújó utak nosztalgiára hívják.

Balatonakarattyának van múltja, jelene és lesz jövője! Csupán emlékeznünk kell, nehogy felejtsünk, tennünk kell, nehogy elvesszünk; és terveznünk, nehogy céltalanok legyünk!

Kovács Alexandra

Vannak itt fiatalok is ám! :-)

A következő cikkhez feltétlenül szólnék. Én fokozatosan váltam balatonakarattyaivá… Voltam albérlő, nyaralótulajdonos, ingázó… majd állandó lakos lettem. Vannak emlékképeim, fontos pillanataim Balatonakarattya kapcsán. Az egyik az, amikor egy október 23-i balatonkenesei ünnepségen (évekkel ezelőtt) hallottam egy lányt szavalni. Megérintett, és éreztem: ez nem kötelező szereplés, ez a „kislány” érzi mindazt, amit mond, vagy annál is többet Gratuláltam neki, elbeszélgettünk, és az óta is mosolyogva üdvözöljük egymást. Balatonakarattyán lakik. Mindig megkérdezem, mit csinál, hova vetette a sors. Most érettségizett, ősztől Győrben tanul tovább. És most az Akarattyai Szilfalevél és az önállóság kapcsán eszembe jutott ez a – már nem annyira kicsi – lány. Rájöttem, hogy még a nevét sem tudom. De rátaláltam, és kértem, hogy írjon bármiről. Nem értette, hogy miért „bármiről”. Én viszont úgy gondolom, hogy a tehetséget, a kreativitást a szabályokkal kötjük gúzsba. Miért adjak én témát, bármit?! Itt egy tehetséges akarattyai fiatal, és valószínűleg vannak többen….

Írjanak arról, amit éreznek, gondolnak! Ők jönnek utánunk.

Szóval: ajánlom figyelmükbe Kovács Alexandrát, aki itt él, itt érez, itt gondolkodik. Nem is akárhogyan!

Donászy Judit