Szilfalevél interjú Vatics Erzsébettel

Indulsz polgármesternek Balatonakarattyán?

VaticsErzsebetIgen! Csak ez lehet a válaszom. 8 éve vagyok önkormányzati képviselő, és az első perctől kezdve küzdök Balatonakarattyáért, a településemért. Egy páran már akkor is közösen ezért harcoltunk, amikor még „nem voltunk ismertek a médiában”, amikor napról napra, hétről hétre Dávidként kellett harcolnunk Góliáttal. Balatonakarattya leválása a helyiek ötlete, a mi ötletünk volt. Sokáig bíztam abban, hogy Kenese rájön, hogy együtt maradni közös érdekünk, de a 2010-es választások után a kenesei vezetés nyilvánvalóvá tette, hogy nincs más választásunk. Mi nem a „háttérből segítettük a kezdeményezést”, hanem az élére álltunk. Harcoltunk és küzdöttünk azért, hogy végre a saját utunkat járjuk. Függetlenként, a település lakossága, az itt élő barátok, ismerősök, támogatásával indulok a megtisztelő polgármesteri címért, hogy az ezzel járó feladatokat ellássam.

Mi motivált az indulásban, mi köt a településünkhöz?

Már az első munkahelyem is itt Balatonakarattyán volt, még 1974-ben. Ugyanez a szálloda volt, amit ma is vezetek, bár akkor még „VIV” üdülőnek hívták. Akkor szerettem meg Akarattyát, akkor a Bercsényi lejárón még hatalmas élet volt, virágokkal, tisztasággal. A családommal 1978-ban itt építettük fel a házunkat. Itt fizetem az adót, és a munkahelyemen az alkalmazottak is helyiek. Ide tartozunk, mindig is ide tartoztunk! Életvitelszerűen itt telnek a mindennapjaink, itt kell a jelenünket és a jövőnket megalapozni. Így nekem, nekünk, nagyon fontos Akarattya fejlődése, hiszen én nyaralókat látok vendégül, és ez az otthonom egész évben. Évek óta látom a problémákat, és próbálok küzdeni ellenük. Rövid a nyári szezon, de az állandó lakosaink egész évben itt vannak, itt kell boldogulniuk, kenyeret keresniük. Nagyon sok az egyedül élő idős ember a településen. Rájuk, különös figyelemmel kell lenni. Fontos, hogy tudják, helyben lesz az önkormányzat, nem fog megoszlani a figyelem a két település között Akarattya kárára. A fiataljainkat itt kell tudnunk tartani, az utakat meg kell tudnunk javítani és sorolhatnám a feladatokat. Önálló településként minderre több lehetőségünk lesz, hisz a saját sorsunkat irányítjuk majd.

Mi az, amiért vállalod mindezt, mit szeretnél megvalósítani?

Mindig is úgy gondoltam, hogy Balatonakarattya kiemelt helyzetben van. Az autópálya mellett, a Budapesthez legközelebb fekvő balatoni település. Ezt az adottságunkat nem csak nyáron, hanem minden évszakban ki tudnánk használni, hiszen valóban mi vagyunk a „Balaton Kapuja”.

Az előbb említettem a társadalmi vonatkozásokat, nem is tudok ennél fontosabbat, mindenképp ez van a listám élén, hiszen nincs település lakosok nélkül, velük, általuk épül egy közösség. Én tagja és részese vagyok ennek a közösségnek, nagyon fontos a számomra, hogy itt tudjuk sikerre vinni az életünket, itt találhassuk meg a boldogulásunkat, itt tudjunk megélni egy tartalmas, aktív idős kort.

Ehhez nem „csak” a szociális ellátás fejlesztésére, hanem az utak, a közüzemi ellátás fejlesztésére is szükség van.

Évek hosszú sora óta tíz körömmel küzdünk minden egyes forintért, ami innen származik, de Kenesén „ragadt”. Most ez nem fog megtörténni.

Nagyon sok olyan nyaralótulajdonosunk van, akik évtizedek óta magukénak érzik Balatonakarattyát, segítenek és aktívan részt vesznek a település életében, a rendezvényeken a Rákóczi-parkban. Vannak olyan nyaralótulajdonosok, akik a tavaszi fagyok elmúlásával jönnek, és szinte az első hópelyhekig maradnak. Az én szememben ők is akarattyaiak. Minden nyaralótulajdonos véleménye számít, tudnunk kell hallgatni rájuk, hiszen a mi, a helyiek vendégszeretete, a településünk barátságos arculata miatt választották Balatonakarattyát sokan második otthonuknak.

Akarattya meglepően nagy település területileg, négy strandunk van, melyek bevétele most majd szintén helyben marad. Meg kell ugyanakkor oldanunk a helyi közlekedés kérdését a távolságok miatt. Ma a Gáspár-telepről eljutni a Határ utcáig több kilométer, és rengeteg idő. Nincs mindenkinek autója, nincs mindenkinek erre lehetősége. Ezen akár egy helyi buszjárat is segíthetne. Mindezek munkahelyeket teremtenek, és komfortosabbá teszik majd az itt lakók és az idelátogatók életét.

Gyakorlatilag minden pályázatot, amit készítettünk, megnyertünk, de túlerővel küzdöttünk, hiszen az akarattyai pályázatok ellehetetlenítése zajlott, és zajlik ma is. Sikeres, bevált, pályázatíró csapatunk van, akik uniós és hazai pályázati tapasztalattal, referenciával rendelkeznek. Ezek a pénzek most mind Balatonakarattyán fognak maradni, hiszen magunk készítjük őket a saját településünkért. Ma a hírek, híresztelések folyamatosan az uniós pályázati pénzek befagyasztásáról szólnak, többen vannak, akik ezzel „riogatnak”. Ettől sem félünk, hisz Akarattyának a helyben maradó adók közül az ingatlanadó bevétele igen magas. Ezekből, továbbá az idegenforgalmi adókból, stb. is jelentős, látványos fejlődést tudunk elérni. Nemcsak a külső „európai segítséget” várjuk.

Látsz valami változást, esélyt, ami segíthet nekünk?

Persze! Évek óta harcolunk ezekért, most meg fogjuk valósítani. Egységes településfejlesztési koncepciót dolgoztunk ki, amelyben benne van, nemcsak az utak fejlesztése, hanem a strandok az idegenforgalom összehangolt, átgondolt megtervezése is.

Fontos az utak, járdák, a Balaton körüli bicikliút és a vízelvezetés szakszerű rendbetétele. Azonban nem szabad itt megállnunk, az óvodánk bölcsődével való bővítése, közösségi ház és könyvtár megkezdett felújításának befejezése, környékének parkosítása is a terveink között vannak, hiszen mindezek a helyi közösség összetartását, érdekeit szolgálják.

Ahogy az előbb mondtam, erre az esélyt már önmagában megteremti a leválásunk, hiszen a tervek eddig is megvoltak. A forrásokkal sem lesz gond. Tiszta lappal indulunk. Egyrészről, ahogy említettem, eddig is sikeres uniós pályázataink voltak. Most ebben az lesz az óriási különbség, hogy nem lesz, aki ellehetetlenítse őket, a pénz, amire sikerrel pályázunk, itt marad majd Akarattyán, a helyi fejlesztéseket, vállalkozásokat segítve.

„Civil szempontból” mi az, amiért Te önmagadra szavaznál?

Ez egy „fogós” kérdés. Aki ismer, tudja, hogy „erős” véleményekkel rendelkezem, amelyeket nem félek kimondani. Harcos, karakteres típus vagyok. Úgy gondolom Akarattya érdekeit nem is lehetett volna máshogy képviselni az elmúlt évek túlerejével szemben. Szállodaigazgatóként és önkormányzati képviselőként is megedződtem. Vezető típus vagyok, olyan, aki szeret kiállni azokért az ügyekért, amelyekben hisz, és nem könnyen adja fel a küzdelmet. Kaptam bírálatokat, de mindig azt gondoltam, bírálni csak azokat szokták, akik valójában tesznek is valamit.

Most, a választás beindulásával megint megindult a „klikkesedés”, érdekcsoportok alakultak. Belépett hozzánk is a nagypolitika. Vannak olyanok, akik már most osztani akarják azt a pénzt és azokat a pozíciókat, amelyeket még meg sem szereztek. Talán az eddig elmondottakból is kiderült, én egy helyi ember vagyok, helyi csapattal. Évek óta küzdünk az önállóságunkért sokat beszélgetve, gyakran vitatkozva, de mindig csapatmunkában. Nem adott pártok, üzleti kapcsolatok, vagy politikai hatalmak, hanem Balatonakarattya érdekében. Szeretnénk, ha a döntéseinket helyben hozhatnánk, a saját érdekünkben, nem cseberből vederbe esnénk, és most Kenese helyett Pestről irányítanák a településünket.

Az én csapatom tagjai elsősorban az Akarattyáért tenni akaró akarattyai lakosok. Ők fognak a választások alkalmával belátásuk szerint delegálni a képviselőjelöltek közül olyanokat, akiket alkalmasak tartanak arra, hogy őket képviseljék a testületben. Ezt a közösségi erőt kívánom én összefogni és meghatványozni.

A 12 akarattyai képviselőjelölt közül mindössze néhányan „szegődtek el a budapesti nagypolitikát szolgálni”. A túlnyomó többségük valóban függetlenként indul. Ez is jól mutatja Akarattya függetlenségi vágyát.  Ezen képviselőjelöltek a helyi megmérettetést nyíltan vállalják, és nem a hatalom ernyője alá bújva hallatják hangjukat.

Mi az amiért idejöttél, itt maradtál? Mit szeretsz Akarattyában?

Engem gyakorlatilag minden ideköt. A barátaim, a kollégáim, a munkám, az otthonom, a harcaim, a kihívásaim. Egyszóval Balatonakarattya az otthonom. Az otthonáért pedig szívesen, akár a végsőkig küzd az ember. Látom azt a sok tervet, amelyeket már évek óta szerettünk volna megvalósítani, és amelyek eddig álmok maradtak. Most, a választók bizalmával végre olyanná tehetjük a települést, amilyennek mindig is szerettük volna.

Hogy mit szeretek Akarattyában? Elsősorban az embereket, akikre mindig számíthattam, és akik miatt megérte a sokéves küzdelem. Akik kitartottak mellettünk, támogattak, segítettek a folyamatos ellenszélben. Másodsorban az otthonomat. Ideköt minden!

Szavazópolgárként: mit mondanál el önmagadról?

Talán azt, hogy akik az évek során megismertek, tudják, milyen ember vagyok. Bennük bíztam, ők adtak támogatást. Nálam mindig nyitva van az ajtó, szívesen ülök le bárkivel a helyi ügyekről beszélgetni, fontos nekem, hogy ki mit gondol. Nincsenek „titkos ügyeim”, elmaradt adóim, nincs takargatni valóm. Tapasztalatom van önkormányzati ügyekben, körülvesz egy megbízható, jó csapat és a helyi közösség, Balatonakarattya.

Történjék bármi is október 12-én, én és a csapat, aki a munkánkat segíti, azok maradunk, akik az évek során voltunk: Balatonakarattyáért küzdő helyiek. Ehhez kérem a bizalmat, és hogy a választáson rám szavazzanak. Előre is köszönöm a bizalmat.

 

Reklámok

Szilfalevél interjú Vatics Erzsébettel” bejegyzéshez ozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s